Fertőszentmiklós

Weboldal

XX. századi ásatások többezer éves emlékeket tártak fel. Az így előkerült régészeti leletek szerint a község már a Kr. e. 3500-2500 körül is lakott volt, ezt bizonyítja az Ikva völgyében feltárt bronzkori halászó-vadászó népekre utaló leletek. Jártak e területen a római impérium hadseregei, majd a népvándorlás hullámai is elértek.

Fertőszentmiklós a XIX. század végéig két önálló település volt, melyeket az Ikva választott el. Az Ikvától délre Szentmiklós, nyugatra pedig Szerdahely található. A község a mai nevét 1906-tól használja.

Árpád kori oklevelek a település Ikvától keletre eső részét, 1228-ban említik először Terra Neweg névalakban. Az Ikvától nyugatra épült rész első okleveles említése 1261-ben \\\"Villa Sceredahel\\\" néven fordult elő. Alig ötven évvel később 1274-es oklevélben új néven \\\"esslesia S. Nicolai\\\" említik a nagyközség keleti részét. A névváltozás egyik oka az 1241/42. évi tatárjárás. A majdnem teljesen kipusztult lakosság helyére halászokat telepítettek, akinek a védőszentje Szent Miklós, így történt, hogy előbb az egyházközséget, majd később magát a települést is a védőszentről nevezték el.

Fertőszentmiklós lakóinak főfoglalkozása a földművelés. Jogállását tekintve jobbágy-, majd kisnemesi kőzség volt. A középkor folyamán feudális tartományurak pusztítják vetélytársuk, a Kanizsai család birtokait, máskor a határmenti lovagok dúlják fel. Amikor 1535-ben a 11 éves Kanizsai Orsolya kezével a Dunántúl leghatalmasabb földesura, Nádasdy Tamás birtokába került, békés fejlődését török támadások akadályozzák. Különösen az 1848. évi függetlenségi harcok idején is. A kisnemesség átmeneti megerősödését jelzi, hogy 1656 előtt itt tartották egy ideig a nemesi vármegye üléseit.